Terheléses vizsgálat

pen | 2007-05-26  | 5 hozzászólás

• cimkék:
• egészség, 
• edzés, 
• terheléses vizsgálat, 
• pulzus, 
• anaerob küszöb 

Tweet

Futottál már valaha igazán felszerszámozva? Pulzusövvel, tappancsokkal a mellkasodon és maszkkal az arcodon, miközben vezetékkötegek lógnak belőled, műszerek regisztrálják minden rezdülésed, és szakemberek figyelik, meddig bírod még a dolgot? Ez a legjobb része egy terheléses vizsgálatnak! :o)

Mivel még sosem voltam efféle vizsgálaton, úgy gondoltam az extra verziót kérem, habbal, kakaóval. Vagyis megnézték a testalkatomat, a testzsírt és az izomtömeget, a talpterhelést, vérnyomást, EKG-t, kimérték terhelés alatt a max pulzust, a pulzus megnyugvást, a VO2max-ot, az anaerob küszöböt, az elsavasodás mértékét, plusz megvizsgálták az érrendszeremet és a szivemet, nyugalomban és terhelés után. A vizsgálati eredményeket ki is értékelték, amíg zuhanyoztam, így 2,5 óra múltán úgy távoztam, hogy vihettem magammal az összes eredményt, elemzést, és persze megkaptam az edzéstanácsokat is.

Néhány vizsgálati eredményt le is fotóztam, a cikkben a kis képekre kattintva meg tudod nézni a nagyobb méretű, eredeti fotókat. És ha némi szakmai háttér is érdekelne, itt találod azt a cikket (31-33. oldal), melyet elolvasva döntöttem úgy, hogy elmegyek a vizsgálatra.

A vizsgálatsorozat az un. antropometriai vizsgálatokkal, azaz a testalkattípus megállapítással és a testösszetétel elemzésével kezdődik, ami alig pár percet vesz igénybe. A testmagasság, testsúly és a főbb testméretek rögzítése után a testösszetétel (testzsír, relatív izomtömeg) meghatározásához a csippentős módszert alkalmazzák, azaz a testeden különböző helyeken megmérik az összecsippenthető bőrredő méretét. Rajtam nem találtak túl sokat. Viszont annál több izmot :o)

Ezután a talpvizsgálat következett, ehhez egy érzékelős szőnyegen kellett mezítláb álldogálni egy kicsit, és a masina eközben megmérte a talpam különböző részeire nehezedő nyomást. Bár azt eddig is tudtam, hogy külső talpélre terhelek futás közben, az meglepett a vizsgálati eredményeket nézve, hogy nem egyforma súlyt helyezek a két lábamra, illetve hogy kicsit „keresztbe" terhelem a talpam: a sarkamat belül, a lábfeleket kívül. A gép 3d-s színes képen mutatja be a talpat érő nyomás értékeket, a legnagyobb értékek helyét külön „X"-szel bejelölve. Van a jobb talpamon elől egy hely, ahol állandóan visszatérő bőrkeményedéssel küzdök, na oda bizony kaptam is egy szép X-et.

Megkérdezték, szeretnék-e kipróbálni egy gyógycipőt, mely többek között a talpat érő terhelés kiegyenlítését is nagyban tudja segíteni, és emellett járás közben folyamatosan dolgoztatja a láb-far-hátizmokat is. Kíváncsi lettem, és mivel volt is egy pár a méretemben, felvettem és sétálgattam benne picit. Kényelmes, de nagyon bizonytalan, egyensúlyozásra késztető érzés volt ebben a sarok nélküli cipőben „billegni".

A cipőpróba után következett a szív és érrendszer vizsgálata. Az érrendszerem állapotát kétféle vizsgálattal végezték: arteriográffal (az artériák állapotát vizsgáló műszer, mely alkalmas az érelmeszesedési folyamat egészen korai felismerésére) és oszcillometriával (az a műszer egy magyar találmány, az érfal pulzálása által kiváltott térfogatváltozást méri). És persze EGK-t is csináltak. Ezen vizsgálatokat megismételték terhelés után is, és összevetették a kapott eredményeket. Így derült fény pl. az én esetemben arra, hogy az ereim oxigénellátottsága terhelés alatt sokat javul, így számomra a rendszeres sport kimondottan javasolt.

Végre következett a dinamikus rész: felállhattam a futószalagra. Kezdeti vérvételre nem volt szükségem, mivel vittem magammal egy korábbi vérvizsgálat eredményét. Még gyorsan „felszerszámoztak" indulás előtt: kaptam pulzusmérő övet, 5-6 tappancsot a mellkasomra, meg egy maszkot a szám elé (spirométer) mely a belélegzett levegőmennyiséget mérte. És nekiindultam. 5 km/h-s kellemes sétával kezdődött a terhelés, melyről 22 perc alatt jutottunk el 16 km/h-ig, egy km/h-s emelésekkel. Futás közben arra kellett figyelnem, hogy teljesen a futószalag elején maradjak, és hogy a vezetékekbe a kezem bele ne akadjon, a maszk nem volt túl zavaró.

Mikor 16 km/h-nál kipukkantam, leállítottam a szalagot, kaptam egy széket, leültem és következett egy vérvétel, sőt, némi izzadtságot is begyűjtöttek a savasodás elemzéséhez. Még pár percig ücsörögtem a futópadon, majd vissza a vizsgálóágyra és következtek a megismételt szív és érvizsgálatok. És mehettem zuhanyozni.

Mire visszaértem, kész volt az összes vizsgálati anyag, amiket meg is kaptam. Külön kérésre még a terheléses pulzusokat mutató görbémet is elvihettem magammal (a grafikonon jól látszik, hogy 150-es pulzusnál kezd ellaposodni a pulzusgörbém, tehát ez az anaerob küszöb értékem).

Átbeszéltük a legfontosabb eredményeket és az ezekből adódó tanácsokat a jövőbeni edzésmunkára vonatkozóan. Megtudtam például, hogy a VO2/kg értékem egész jó, viszont többet kellene az anaerob küszöböm környékén, azaz 150-es pulzussal szaladnom, és nem javasolt túl gyakran a pulzust nagyon megemelő, és nálam igen erős savasodást eredményező, hegyi futásokat, erős résztávokat, hajrázásokat végezni. Pár további fotó vizsgálati eredményeimről az erdeklődőknek: itt és itt.

Összegzés: szerintem hasznos egy ilyen vizsgálat, különösen, ha még sosem voltál korábban, mert sokat megtudhatsz a szervezeted állapotáról, még időben kiderülhetnek rejtett problémák, és persze hasznos, szakmailag megalapozott tanácsokat kaphatsz a pulzuskontrollos edzésekre.

Kedvet kaptál hozzá? Én a fentebb belinkelt cikkben szereplő BHSE Terhelésélettani Laboratórium Kft-t kerestem meg a vizsgálat ügyében, de több helyen végeznek hasonló vizsgálatokat szerte az országban.

Forrás:
http://www.fitnessestudomany.hu/download/FT_2005_1.pdf 
http://mbt.egeszsegesviz.hu/