Haile Gebrselassie interjú

pen | 2009-02-25  | 18 hozzászólás

• cimkék:
• Haile Gebrselassie, 
• futás! Interjú 

Tweet

A kis Gebre minden reggel futva tette meg a 10 kilométeres távolságot az iskoláig, majd délután ugyanennyit futott míg hazaért. Futás közben az egyik kezében mindig a tankönyveit cipelte, ennek nyoma a mai napig látható a futómozgásában: a bal "könyvcipelő" karját kicsit közelebb tarja a testéhez.

Először mezeifutással próbálkozott, de ezt soha nem sikerült igazán megszeretnie. Elős komoly sikereit 1992-ben, már pályán versenyezve aratta, amikor a junior vb-n megnyerte mind az 5000, mind a 10.000 métert. Egy évvel később, már a felnőtt vb-n versenyezve ezüstérmes lett 5000 méteren és megnyerte a 10.000 métert. Innetől aztán következett a vb és olimpiai győzelmek, valamint a rekordok sorozata. Karrierje során eddig összesen 26 világcsúcsot állított fel, 2000 métertől a maratoni távoig. Jelenleg is ő tartja a maratonfutás világcsúcsát, tavalyi 2:03:59-es berlini idejével. Gebre idén áprilisban lesz 36 éves. A következő rövid interjút a Spikes magazin készítette vele.


Igaz, hogy eszik gyorsételeket?
Ha megnyerek egy versenyt, utána engedélyezek magamnak egy kis gyorsételt. A normális étrendem azonban zöldségekből és injera-ból [etióp kenyérféleség -a szerk.] áll. Az injera egy hagyományos étel mifelénk. Teffből készítik. A teff egy nagy tápértékű, ásványi anyagokban gazdag gabonanövény [hasonló a köleshez és a vadrizshez].

Mennyire határozta meg a gyermekkora a sportkarrierjét?
Mindig futva mentem iskolába. Mivel általában késésben voltam, gyorsan kellett futnom. Egyre jobban élveztem a futást, de közben sokat kellett dolgozni a család földjén is. Ahogy idősebb lettem, magamnak összeállított edzéseket kezdtem csinálni iskola után. Fokozatosan a futás megszállotja lettem. Arról álmodoztam, hogy én leszek a következő Miruts Yifter [1980-ban olimpiai bajnok volt 5000 és 10.000 méteren].

Minek köszönhető, hogy ennyire sikeresek az etióp hosszútávfutók?
A génjeink, a táplálkozásunk - a teff! -, a tradícióink és az országunk szegénysége mind hozzájárul ehhez.

Az édesapja nem akarta, hogy Önből futó legyen. Könnyen sikerült meggyőznie őt?
Nem. El kellett szöknöm Addis Ababa-ba, ahol titokban kezdtem el edzeni. De miután az 1993-as vb-n nyertem egy Mercedes-Benzt, apám megértette, hogy a futásból haszon is származhat. Innetől kezdve támogatott a törekvéseimben.

A saját gyermekei között van, aki szeretne az Ön nyomdokaiba lépni?
Eddig nem igazán. Néha azt gondolom, ők kicsit ellustultak. De engem mindig nagyon lelkesen támogatnak. Szóval, ki tudja, talán egy napon..

Ki volt eddigi legkeményebb ellenfele?
Sok kiváló atlétával kellett versenyeznem a karrierem során. Legtöbbször Paul Tergat volt a nagy ellenfelem. Sok vb-n és olimpián küzdöttünk meg egymással, és nagyon örülök, hogy többnyire nekem sikerült ilyenkor nyernem. Ugyanakkor, Paullal ellentétben nekem a mezeifutás mindig nagyon nehezen ment.

Zavarja Önt, hogy ilyen sok pénze van, míg sok honfitársa nagy szegénységben él?
Igen. De azt remélem, a pénzemmel sokat tudok tenni a honfitársaimért. Például több céget és iskolát is beindítottam már az országunkban.

Van, amiben Ön gyenge?
Természetesen, hiszen senki sem tökéletes.

Igaz, hogy a "Scatman" dalra még gyorsabban tud futni?
Igen, mert ennek a ritmusa pont egy picit gyorsabb, mint a futólépéseim üteme. Persze ez inkább csak pályán működik, a maratonon nem. De ez a dal mindig is motivált engem.

Találtam egy 2007-ben készült háromrészes CNN riportot Gebrével, melyben láthatjuk, honnan indult mint kisgyerek, hogyan edz, dolgozik, hol lakik, és megismerhetjük a családját is. Gebre még azt is megmutatja, hogyan fogta bal kezében a tankönyveit tíz éven keresztül, napi 20 kilométeren át. És a harmadik részben következik a 2007-es berlini maraton és az akkori világcsúcs (2:04:26).

Első rész
Második rész
Harmadik rész

Forrás: http://www.spikesmag.com/
Képek: http://www.daylife.com/