Olimpia - Hamburg leszavazta az olimpiarendezést
Hamburg és Kiel lakossága a vasárnapi ügydöntő népszavazáson úgy határozott, nem támogatja a város pályázatát a 2024-es nyári olimpia megrendezésére, így Budapestnek három riválisa maradt.
A vasárnap 21 órakor nyilvánosságra hozott adatok szerint körülbelül 650 ezren éltek szavazati jogukkal, ez nagyjából 50 százalékos részvételi arányt jelent. A voksok 92,6 százalékának feldolgozása után 51,7 százalék volt a rendezést ellenzők és 48,3 százalék a támogatók aránya. A helyi szakértők szerint jelentős változás már nem várható. A hivatalos végeredményt csak december 15-én jelentik be.
Nem sokkal később Olaf Scholz polgármester (SPD) hivatalosan is elismerte, hogy többen szavaztak a rendezés ellen, mint mellette. A városvezető nagy csalódásként értékelte a végeredményt, a kommentárok pedig az egész német sport vereségének nevezték a népszavazást, egyben emlékeztettek arra, hogy Németország két év alatt már a második "olimpiai vereségét" szenvedte el, hiszen 2013-ban a müncheni lakosok utasították el a város kandidálását a 2022-es téli ötkarikás játékokra.
Tavasszal még a hamburgiak 64 százaléka pártolta a rendezést, nagyrészt ezért határozott úgy a Német Olimpiai Bizottság, hogy Berlin helyett a kikötőváros jelentkezzen. A közelmúltbeli korrupciós ügy, a 2006-os németországi labdarúgó-világbajokság helyszínkijelölése körüli botrány, a párizsi terrortámadások és a terrorfenyegetés miatt elmaradt hannoveri Németország-Hollandia barátságos meccs után viszont - egy közelmúltbeli felmérés szerint - már csak 56 százalékos volt az olimpiarendezés támogatottsága.
Az ellenzők azt hangoztatták, hogy túl sokba kerülne az esemény lebonyolítása. Hamburg 11,2 milliárd euróból (3500 milliárd forint) rendezte volna meg a 2024-es játékokat, ehhez az összeghez az adófizetők 7,4 milliárddal járultak volna hozzá, a fennmaradó 3,8 milliárdot pedig egyéb forrásokból kellett volna előteremteni. A pályázó városok közül Hamburg büdzséje lett volna a legnagyobb.
Forrás: mob.hu
4 aranyérem
Vajda Attila, C-1, 1000 méter
Kovács, Janics K-2, 500 méter
Férfi vizilabda válogatott
Sors Tamás, 100 m pillangó
5 ezüstérem
Cseh László, 400 m vegyesúszás
Cseh László, 200m pillangó
Fodor Zoltán, birkózás
Cseh László, 200 m vegyesúszás
Női K-4, 1000 m
6 bronzérem
Mincza-Nébald Ildikó, párbajtőr
Kozzmann, Kiss C-2, 1000 m
Vereczkei Zsolt, 50 m hátúszás
Sors Tamás, 100 m gyorsúszás
Ráczkó Gitta, 100 m mellúszás
Sors Tamás, 400 m gyorsúszás
Szekeres Pál, tőr
4. helyezett
Boczkó Gábor, párbajtőr
Női tőr csapat
Pars Krisztián, kalapácsvetés
Női vizilabda válogatott
Kovács Ervin 50 m hátúszás
Kovács Ervin 50 m pillangóúszás
Kovács Ervin 200 m vegyesúszás
Kovács Ervin 100 m mellúszás
Sors Tamás 200 m vegyesúszás
Krajnyák Zsuzsa párbajtőr
5. helyezett
Knapek Edina, tőr
Bácsi Péter, birkózás
Gyurta Dániel, 200 m mellúszás
Férfi párbajtőr csapat
Férfi K-4, 1000 m
Kammerer, Kucsera K-2, 1000 m
Sors Tamás 50 m gyorsúszás
Papp Gábor cselgáncs
Szabó Nikolett cselgáncs
6. helyezett
Kis Gergő, 400 m vegyesúszás
Sidi Péter, légpuska
4x200-a női gyorsváltó
Zámbó Diána 50m hátúszás